Harangozó Mónika

Harangozó Mónika vagyok. 1978-ban születtem Szabadkàn, Vajdasàgban.
Gyermekkoromat nevelőszülőknél töltöttem, tizennyolc éves koromig kerestem azt a biztonságot, amit mások természetesnek élnek meg. Korán megtanultam, hogy az otthon nem mindig egy hely-néha belső döntés.
Az életem nem volt könnyű történet. Volt benne csend, hiány, kérdések, amelyekre senki nem adott választ. De megtanultam egy dolgot: ami nem tör meg, az formál.
Írásaimban a lélek mélyebb rétegeit keresem. A kimondatlan fájdalmakat, a láthatatlan manipulációt, a női erő lassú ébredését. Ìrok, mert hiszem, hogy a legsötétebb tapasztalatokból is lehet tudatosság, tartás és erő.
A történeteimben a törés nem végpont-àtalakulás. A csend nem gyengeség-belső gyűjtés. A múlt nem bélyeg-alap.
A könyveim nem vigaszt adnak, hanem felismerést. Nem simogatnak, hanem felébresztenek.
Az én történeteim nem az elhagyatottságról szólnak.
Hanem arról, hogyan válik az ember önmaga támaszává.
Nem áldozat vagyok.
Nem túlélő.
Természeti erő.