Vanna

Nevem Kárpátfalvi Anna Mária., születtem Budapesten, 1952-ben, A kor viharai révén csecsemőként állami gondozásba kerültem, ahonnan öt éves koromban egy gyermek után vágyó pár fogadott örökbe. Mindez pedig meghatározta a további lehetőségeimet, mely egy meglehetősen nehéz és göröngyös utat jelölt ki számomra, s amelyet mindezek dacára egy cseppet sem sajnálok, mert sok tapasztalást és tanítást kaptam általa.

Jelenleg nyugdíjas éveimet élem özvegyként. Bár az írás mindig is része volt életemnek, egy ilyen nagy lélegzetű, sok időt, utánaolvasást és tanulást igénylő mű megalkotásához csak utóbb adódott lehetőségem. Motivációmat mindehhez a könyv előszavában bővebben is megírtam. E munkámat megelőzően írtam néhány - megközelítőleg 50 verset -, melyek számomra nemcsak fiatalkori zsengék , hanem ma is velem élő érzések-gondolatok. Emellett az asztalfiókomban "lapul" egy félig-meddig önéletrajzi ihletésű könyvem is, melyet még aktív koromban - azaz dolgozó nőként és anyaként - írtam meg közel tíz év alatt.

Két felnőtt gyermekem van. Pagonyi András fiam, aki harmonikaművészként ismert, és Varga-Olasz Noémi lányom, aki révén háromunokás nagymama lehetek. Ő hivatását tekintve építészmérnökként dolgozik boldog édesanyaként, három kislányukat nevelve férjével közösen. Hozzá köthető még a könyvben szereplő két lovas - Hunyor és Magor - alakja, mely az 1996. évi Millenáris Ünnepségek alkalmából iskolai feladatként készült. A többi öt rajz viszont a magam alkotása.

Mint az a fentiekből is sejthető, életem talán még az átlagosnál is több egzisztenciális- és anyagi küzdelemmel telt, benne az otthonteremtés és a gyermekvállalás kihívásaival, de mindezen nemes feladatok mellett lelkem mélyén mindig és mindenkor ott volt az írás vágya.