A magyar történelem 16. százada akár tarthatna 1500-tól 1600-ig is, ha matematikusként néznék rá. Azonban a történelem a múlt értelmezésének a tudománya, így nem véletlen, hogy sokak szerint nem történt volna meg a mohácsi csata, ha Mátyás király nem halt volna meg 1490-ben. De persze Mátyás sem érthető meg az édesapja tevékenysége nélkül. Tehát értelmezési szempontból a hosszú magyar 16.század valamikor a 15. században kezdődött, és talán az 1606. évvel ért véget, amikor két béke is megkötetett, és Bocskai politikai végrendeletét felolvasták. E három dokumentum határozta meg a hazai 17. századot 1683-ig. A hazai hosszú 16. század számos jelenségének és szereplőjének már a kezdetektől legalább két értelmezése volt, amelyek mind a mai napig léteznek. Nemcsak a közbeszédben vagy a történettudományban, hanem a hazai történelem tankönyvekben is tetten érhetőek és vizsgálhatóak ezek az eltérő elbeszélések, értelmezések, narratívák. Jelen kötet ezeket vizsgálja olyan kulcstémákkal kapcsolatban, amelyek a szerző szerint mai napig izgatják a hazai közgondolkodást.
