„Mielőtt visszaroskadhatnék a betonra, a férfi egyszerűen felkap, mint egy tollpihét. Meglepetésemben nyikkanni sem merek, pedig a fájdalom nem szűnik. Minden lélegzetvétel kín, de mindez mit sem számít, mert két dolog válik számomra határozottan világossá ebben a percben. Az egyik, hogy a könyvesbolti sötétkék szempár tulajdonosa tart a karjaiban. A másik, hogy finom vérpermet vonja be megmentőm fél arcát.”
