Szindbád

Krúdy életművének egyik központi figurája Szindbád, ez a különös hős, ez az álmodozó, fáradt magyar, aki többnyire az álmok vizén hajózik, ifjúsága tájaira tér vissza, hajdani szeretőit, barátnőit látogatja meg. Százhét nő szerette, de nem győzött mélabúsan epekedni a többi után. Lírai önfeledtség, de irónia és malícia is belengi a Szindbád-történeteket, az érzelmességnek és kiábrándult keserűségnek, álmodozásnak és csontig ható tisztánlátásnak ezt az utánozhatatlan vegyületét. Szindbád folyton úton van és mindig szerelmi kalandok hőse Pesten, Tabánban és Óbudán, a vidéki kisvárosokban, az álmokban és a valóságban. Ma már irodalomtörténeti közhely, hogy Szindbád az író hasonmása, s hogy a lírai hangú, nosztalgikus történetek az író életének eseményeit, álmait idézik. Szindbád csaknem száz novella és két regény (Purgatórium; Francia kastély) hőse. A hírlapokban publikált, kezdettől fogva ciklusnak ígérkező történetekből könyv alakban is napvilágot látott az első ciklus, Szindbád ifjúsága címmel, ezt követte a Szindbád utazásai.