Az ösztönszerű, a pillanatnyi mulandósága, meglepő volta eltűnőben, távolodóban. Amint a folytonosság meggyökeresedik a nyelvben, többé nem enged, leigáz minden területet, szerkezetet, és követi a szerkezeteket, a váratlan, messzire jutó láncolatokat, amik körbeérik a Földet, az akkorra már alaposan leláncolt Földet Henri Michaux
